A fejlettségi fokok előrehaladtával látható, ahogy áttevődik az identitástudat az anyagról a testre, a testről az elmére, a megelőző dimenzióval való azonosság megtagadása, ill. az én központjának elmozdulása révén. Az elme lassan nem szubjektum, hanem objektummá válik, méghozzá a megfigyelő én, azaz a tanú objektumává.

 NEUROZIS; miután létrejön egy viszonylag stabil egységes mentális ( fogalmi) én( 4 - 7ev ) képessé válik arra hogy elfojtsa, ill. leválassza magáról testi

A pszichében a hazugság különböző szintjei a patológia különböző szintjeinek felel meg.

 A hamis én kialakulása azzal kezdődik, hogy hazudni kezdünk önmagunknak, majd jönnek az elfojtások, vagyis hazudunk arról hogy mi zajlik a pszichénkben.

 ( Wilber) Úgy gondolom esszenciánk, illetve karakterünk kialakulásában, az lehet a meghatározó, hogy melyik kialakulási szinttel azonosulunk a legerőteljesebben .( fizikai 1 eves korig, érzelmi 2 -3 eves korig, fogalmi azaz mentális 4- 6 eves

 

Az energiát már gyermekkorunkban érzelmekre érzésekre gondolatokra fordítjuk le, melyekből a későbbiekben tapasztalat lesz. Fizikai létünk alapvető lényege hogy megértsük ezt a folyamatot. A tapasztalatok bármely részének megváltoztatásához az ideákat kell megváltoztatni, ahogy például a művész teszi a festménynél a színekkel, mivelhogy a zavaros szín tönkre teheti a képet.. A sok-sok ideánk amit igaznak hiszünk , alapjai lesznek a hiedelmeinknek,, melyeket vakon követnek az érzelmeink

 Néhány gondolat arról, hogy a hozzáállások elengedése mennyiben hat ki a kapcsolatokra. Legyen szó akár szerelemről vagy szeretetről, ha az ember nem képes magát átadni a másiknak illetve a saját érzéseinek, egészen biztosan rosszabbak lesznek a kapcsolatai. Csak egy szó a frigiditásról, ahol is az orgazmus megélése feltételezi azt a képességet, hogy a nő mindent el tudjon engedni.

A presztízsre törekvés funkciója sok esetben közös a hatalomra törekvésével, minthogy a megnyilvánulás

 

A mi kultúránkban erősen érzékelhető, hogy meghatározó szerepet játszanak a szorongások elhárításában az enneagramnál érzékelhető védekező mechanizmusok. Számos egyénnek legfőbb törekvése, hogy szeressék őket, vannak olyanok, akik viselkedését a megfelelés jellemzi, akik nem tesznek lépéseket az önérvényesítés érdekében, vannak, akiknek törekvéseit a siker , a hatalom, vagy a birtoklás uralja és olyanok akik igyekeznek elzárkózni az emberek elől, hogy függetlenségüket megtartsák

Az elfojtott indulatok robbanékonysága annál nagyobb, minél jobban nő az elszigeteltségük és gyakran hihetetlen méreteket ölt. Az elhárító mechanizmusok rendszerint azonnal képesek elnyomni a szorongásainkat.(nagyobb alvásigény, ivás stb…)

A neurózisok dinamikáját tekintve az a lényeg, hogy a szorongás, - amely a késztetések elfojtása nyomán keletkezik, nem a késztetésektől való félelemből - és az ellenségesség elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Ilyen esetben igen fontos kérdés, hogy

 

Habár a pszichológia négy nagy lehetőséget kínál arra , hogy eltusoljuk szorongásainkat, azonban az enneagram ezt mind a 9 karakterre szofisztikáltan megadja. Eszerint érzelmeket alakítunk át, elfojtunk, szerepazonosulunk, önmarcangolunk, elszigetelődünk vagy elkerülünk, kivetítünk, racionalizálunk, semmibe veszünk (letagadunk), ön-kábítunk azaz narkotizálunk.

Például a racionalizálás esetében láthatjuk, amikor a féltő anya nem engedi fára mászni a gyermekét, hisz tud felhozni egy

 

 

Mindezen viselkedések dinamikája sokkal jobban átlátható, ha a folyamatokat melyek generálják őket, kialakulásukban és összefüggéseikben strukturálisan összefésüljük.

A félelem és a szorongás is a veszélyekre adott érzelmi reakciókon alapszik. Mindkettőt kísérhetik testi érzések, mégis különböznek egymástól. Ha a félelem olyan témáról szól , melyet jól ismer, de nincs tárgya azaz nem kézzelfogható, szorongásról beszélünk. A félelem többször is arányban áll a veszéllyel, a

Szinte mindenki szembesül a versengés( sex 4-es), a kudarctól való félelem(3-as) az érzelmi elszigetelődés (5-ös) a másokba és magunkba vetett bizalom ( 6-os) hiányának problémáival.

Mindezeket a problémákat az adott kultúrában fellelhető konkrét életfeltételek idézik elő.

Azt, hogy milyen kapcsolat lehet  a kultúra, a neurózis és az enneagram között, a szakembereknek abból az aspektusból kellene vizsgálniuk, hogy milyen alapvető szorongások és fixációk húzódnak meg a tapasztalások

 

Érzelmeink csoportokba sorolhatók, és az egyes emberek más-más típusú érzelmekre hajlamosak. Néhányan például a félelem, az irigység, mások a harag különböző formáira. Ezek azonban eltérő jellegű negatív érzelmek, és nem utánzásból erednek. Ezekkel a legnehezebb felvenni a harcot. Rendszerint valamilyen gyengeségre vezethetők vissza, mert a negatív érzelmek gyökereinél általában egyfajta kényeztetés lapul – az ember általában megengedi őket magának. Ha pedig valaki nem engedi meg a