Enneagramm karakterünk kialakulásánál az lehet a meghatározó hogy melyik kialakulási szinttel /K.W fizikai,érzelmi,fogalmi/ azonosulunk a legerőteljesebben .Habár az EGO-k igazán a fogalmi énnel alakul ki, ettől még a fixációnk, azaz a gyökérpontunk lehetett az érzelmi szakaszban, ahogy akár a fizikaiban is .A fogalmi /mentális/ én, már a nyelv világa / képek , képzetek, szimbólumok, fogalmak/ azaz új világterek nyílnak meg. Elmélkedhet a múltról, tervezheti a jövőt. Mivel már
Kedves olvasóim!
Engedjétek meg nekem, hogy a következő időszakban( mintegy sorozatban ), lényegesen hosszabb hangvétellel, fejtegessem a címben szereplő magam által választott témát, mely természetesen mind gondolatilag, mind érzelmileg kapcsolódi fog a korábbi irományaim attitüdjeihez. Boldoggá tenne, ha segítene ellavírozni
Rögtön a legelején szeretném leszögezni, hogy senki sem bűnös!
Mégis, hétköznapi szóhasználatunkban jelentős szerepet kap, és nagy súllyal bír a „BŰN” szavunk.
Korábbi szösszeneteimben említettem, hogy bűneink tulajdonképpen, karakterünktől függően, a legfőbb szenvedélyeinkkel azonosak. Azaz, kinek-kinek a düh, a büszkeség, a csalás, az irigység, a kapzsiság, a félelem, a falánkság, a paráznaság, vagy éppen a lustaság a legmeghatározóbb szenvedélye. Ezek, az ú.n. bűnök, tulajdonképpen
Sziasztok, most szeretnék egy olyan gondolattal foglalkozni egy kicsit, mely igen sokszor előfordul " Én"-ünkkel kapcsolatban, de úgy érzem megannyi előítéletekkel terhes kifejezésről van szó, ígyhát megpróbálkozom körülírni azt, s remélem sokak számára kézzelfoghatóbb lesz.
Az azonosulás, egyfajta "álomba zuhanás" melynek vannak jellegzetességei, ill. fajtái. Kettőt említenék, s ezek az igazodás és maga az azonosulás. Az előbbit most hanyagolnám, de annyit érdemes róla tudni, hogy rendszerint
Kommunikációnk során nem árt, ha megvizsgáljuk a belső állapotokat. Ezek lehetnek gondolati, fizikai, és érzelmi természetűek. Ha pontosan meg tudjuk határozni a természetüket, van rá esély , hogy nevén tudjuk nevezni őket. Példának okául, harag, félelem, fáradság stb. Néhányunkban lokalizálódnak, másokban jelen lehet számtalan érzés.
De nézzük az alapvető kérdéseket.
- Mit mond, és mit gondol az ember magáról? / nem mindegy!!!! fontos!!! /
- Mit gondol a másik
Nem tudom említettem-e már, hogy minden létező dolog, ahogy mi is, az energia körül forog. Ahhoz, hogy több legyen vagy legalább maradjon , először is meg kell találnunk hol veszítjük el azt. Az energiafogyasztásunk egyik fő oka, a mindennapi életben gyakrolt összes fölösleges mozdulatainkban rejlik, minthogy minden feszültség energiát igényel. S itt visszautalnék korábbi gondolataimra, mégpedig a fő "bűneinkre", azaz meghatározó szenvedélyeinkre. A fő szenvedélyeink is, igencsak
Üdvözletem mindenkinek aki néha beleolvas irományaimba, közlöm, hogy visszajöttem és nem adom fel. Közel egy év telt el, s érdekes módon számomra mintha csak egy hónap lett volna. Sok minden történt bennem amit remélhetőleg gondolataim fejlődésében fogtok érzékelni. Nem tudom ,hogy a Belső Én mit művelt velem, de az biztos ,hogy tudatára ébredtem létének és elképesztő mindenhatóságának. Olyan jó lenne, ha minden ember tisztábban látná ki is ő és mi ebben a felelőssége. ...Na de
Rengeteg zavarodottság, fájdalom és nyomorúság származik abból, hogy önnön / vélt avagy valós / bűneink okán, nem tudjuk és nem is értjük egyáltalán kik is vagyunk valójában. Mondhatnám azt is , hogy ez a tény fundamentális tudatlanságra vall, hisz adott kérdésekre a származásunkat ,környezetünket, társadalmi beágyazottságunkat tekintve, hozzávetőleg kielégítő válaszokat tudunk adni, ámbár arra , hogy kik is vagyunk mi , na arra kérdőjelek tömkelege villódzik a fejünkben. Nem tudom ki
Ezt úgy is nevezhetjük, hogy: kialakult szerkezetünk.
Sok esetben meghatározza a testalkatunkat, termetünket, tekintetünket, arcberendezésünket,idegrendszerünket,érzékelési szokásainkat, s természetesen érzelmi alapmintáinkat.
A rossz hír, hogy típusunk, vagy stílusunk, ugyanaz marad életünk végéig. A jó hír, hogy ha felismertük, tudjuk kezelni, s rengeteget fejlődhetünk benne. Habár életünk során , különböző időpontokban felvesszük az összes különféle mintát. Ezt személyiségünknek
Néhány gondolatnyit foglalkoznék a személyiséggel, hisz akárhogy is , de ez az amit kvázi alkalmazunk, s többnyire " tapasztalunk is. Mindezt azért teszem, mert kicsit könnyebb lesz megérteni a felszínt, s később azt, hogy mi is van alatta.
Személyiségünk egész egyszerűen egy álarc / persona / , egy szerep , mely az esetek döntő többségében ural minket, s emiatt legtöbször azt sem tudjuk mit művelünk, azaz gépiesen éljük az életünket. Minden egyes alkotóeleme egy-egy élethelyzetre adott