A mi kultúránkban erősen érzékelhető, hogy meghatározó szerepet játszanak a szorongások elhárításában az enneagramnál érzékelhető védekező mechanizmusok. Számos egyénnek legfőbb törekvése, hogy szeressék őket, vannak olyanok, akik viselkedését a megfelelés jellemzi, akik nem tesznek lépéseket az önérvényesítés érdekében, vannak, akiknek törekvéseit a siker , a hatalom, vagy a birtoklás uralja és olyanok akik igyekeznek elzárkózni az emberek elől, hogy függetlenségüket megtartsák. Vélhetően mindezek a viselkedési-kategóriák valamely alapszorongás avagy fixáció elleni védekezésről tanúskodnak. Olykor persze felmerül a kérdés, hogy mindezen késztetések vagy viszonyulások pusztán a normál emberi lehetőségek valamely normál manifesztációjába tartoznak-e. Sőt, a hajlamok egyike – másika, uralkodó viszonyulássá válhat némely kulturális mintázatban.

A birtoklási vágy, a siker hajszolása, a hatalomvágy kultúránkban a szorongás elleni megnyugvás keresésének rendszerinti stratégiájaként alkalmazható. Alapjában véve mindezen vágyak semmiképpen nem neurotikusok, ahogy önmagában véve a szeretetvágy sem az. Ahhoz , hogy értsük a különbséget a neurotikus esetek illetve az alap fixációk( alapszorongások) között, az erőfeszítések jellegzetességeit össze kell hasonlítani a normálissal.

Az erőfeszítések, a neurotikusok esetében, amikor azt a hatalomvágy érdekében fejtik ki, szinte minden esetben a szorongásból, a gyűlöletből és a kisebbségi érzésből, azaz együttesen a gyengeségből indíttatnak. Ellentétben azzal a hatalmi érzéssel, mely arról a felismerésről, vagy alapösztönről szól, ami felismeri, hogy jobb képességekkel, szellemi fölénnyel s nem utolsó sorban testi erővel rendelkezik az egyén. A szorongás alapelemei, hogy tehetetlennek érezzük magunkat, vagy sok esetben jelentéktelennek. A hatalomvágy nemegyszer ezen fundamentális érzések elleni védelem egyik leghatékonyabb eszköze lehet.

Mindezen tünetek természetesen fokozatosan alakulnak ki, mely folyamat irracionális elképzeléseket fejleszt ki a saját adottságairól, s ezen keresztül kapcsolódhatnak konkrét ügyhöz, a családjához, tudományos munkássághoz …stb.

Minthogy a 2-es típus stresszesebb állapotban bizony a 8-as karakterére hasonlít, így ott például a különböző idealizált elképzelések összekapcsolódnak a büszkeséggel, mely, mint tudjuk a 2-es típus alapvető szenvedélye, s ennek eredményeképpen  a segítségkérést, mint a gyengeség jelét, nemcsak hogy veszélyesnek , de egyenesen gyalázatosnak is tartja. A 8-as meggyőződése , hogy az emberek vagy erősek, vagy gyengék, így eredendően az utóbbiakat megveti, míg az előbbieket isteníti. Tipikus attitűdjük, hogy ők maguk szinte sohasem engednek, hisz alapvetés, hogy a világnak kell alkalmazkodniuk őhozzájuk .

Érdekes a párhuzam az enneagram típusok és a neurotikus esetek tekintetében a hatalomra való törekvés kifejlődésében, hisz mindegyiknél fellelhető az a bizonyos szikra, hogy mely erőhiánytól fél a legjobban, illetve melyiket veti meg a legjobban. A klasszikus neurotikusoknál meghatározó a kontroll fenntartása úgy mások, mint saját maguk fölött. Ez a jellembeli konfiguráció leginkább a düh pontosoknál figyelhető meg. A mások kontrollálásának hajlamait el lehet fojtani, de legtöbb esetben ezeknél a típusoknál az elfojtás testi-lelki frusztrációs tüneteket produkálhat , mely súlyos fejfájásban, gyomorgörcsökben vagy akár depresszióban manifesztálódhat. Bár kezdetben az egyének a változás gondolatától is ódzkodnak, és nem is értik azt, mégis fel kellene ismerniük, hogy a változás, az attitűdök megváltoztatása nekik maguknak lenne a legjobb.