Az elfojtott indulatok robbanékonysága annál nagyobb, minél jobban nő az elszigeteltségük és gyakran hihetetlen méreteket ölt. Az elhárító mechanizmusok rendszerint azonnal képesek elnyomni a szorongásainkat.(nagyobb alvásigény, ivás stb…)
A neurózisok dinamikáját tekintve az a lényeg, hogy a szorongás, - amely a késztetések elfojtása nyomán keletkezik, nem a késztetésektől való félelemből - és az ellenségesség elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Ilyen esetben igen fontos kérdés, hogy vajon milyen érzékeny pont sérülhetett meg? Térjünk vissza néhány gondolat erejéig a gyermekkorra.
A szakirodalom gyakran írja, hogy a karakterneurózisok terén mindig azt találjuk, hogy a szorongás kialakulása a kora gyermekkorban történt, vagy legalábbis annak a megalapozása, amit alapszorongásként is neveznek, melyek a gyereknek a kedvezőtlen hatásokkal szembeni viszonylagos tehetetlenségén alapulnak. Ez már-már összecseng az enneagramban használt kikristályosodás értelmezésével. Ekkor kisgyermekkori beidegződéseink hiányérzetet kelthetnek bennünk vagy a legtöbb viselkedési és világnézeti minta, félelem és bizonytalanság első életéveink tapasztalatainak eredménye, vagy pusztán csak elapad az a végtelen szeretet melyet a gyermek az első hetek során a szülő állandó jelenlétéből fakadóan kapott, így azt kezdte érezni, valami nagy baj lehet vele, de előfordulhat olyan megrázó élmény is mely annyira fájdalmas volt, hogy mindenképpen törölni akarjuk az emlékezetünkből. Aztán később jönnek a gyerek szükségleteinek figyelmen kívül hagyása, érdeklődési körének megmételyezése, gondolkodásmódjának kinevetése. Mindezek együtt olyan szülői viszonyulást mutathatnak, hogy valójában megtörik a gyermek akaratát. Minden esetben a szándék a meghatározó, minthogy a frusztráció, avagy maga a büntetés, sokkal enyhébb szerepet játszik az élmények kialakításában.
Az említett tényezők által megerősített vagy kialakított állapot alattomosan növekszik, és egy olyan mindent átható érzéssé fejlődik, hogy az egyén magányos és tehetetlen az ellenséges világban. Az egyes impulzusokra adott sajátos reakciók karakter szintű viszonyulásban kristályosodnak ki. Természetesen ez a viselkedésforma még nem a konkrét neurózis megalapozója, de nagyon jó alap , hogy kifejlődjön belőle egy bizonyos neurózis. Ez a fajta alapszorongás kérlelhetetlenül összekapcsolódik az ellenségességgel.
Fel kell ismernünk, hogy az emberi kapcsolatok szinte mindegyikénél kivétel nélkül tetten érhető az alapszorongás. Kijelenthetjük, hogy a viszonyulásaink a külvilág felé és az alapszorongásaink között igen erős a párhuzam. Reakcióink profilját nagyban meghatározhatja , hogy tapasztalataink túlnyomó részét melyik korban illesztettük a személyiségünkbe. Ugyanis , ha mindezt már fejlettebb korban tettük amikor is könnyebben kezeltük és védekeztünk a minket ért hatásokkal szemben, kevésbé mély nyomot hagyott bennünk az adott frusztráció. Az alapszorongás érzelmi elszigetelődést is jelent, mely sok esetben együtt jár az én belső gyengeségének érzésével, azaz, alapjaiban gyengül meg az önbizalmunk. A 6-os típusnál érzékelhető az alávetettség konkrét és általános formája egyaránt, miszerint ha …beadom a derekam, nem bántanak….ebben az esetben természetesen fontosak az egyénnél a pozitív érzelmek ,minthogy a biztonságérzete az életben ettől is függhet. Ezért mindent hajlandó megtenni, ami azt is jelenti, hogy megfelel mások kívánalmainak.
A 8-asnál markánsan a hatalmon keresztüli viszonyulás érzékelhető. Védekezési kísérletében a …hatalmam van , senki sem bánthat…az alapreakció. Következő védekezési mód lehet a visszavonulás, ami jelentheti, hogy teljesen elzárja magát, így alakítja ki függetlenségét másoktól, mivel ők hatnak a külső vagy belső szükségleteire. A külső függetlenség elérésének másik módja a saját szükségleteknek a minimumra történő leredukálása. Ilyen esetekben előfordul, hogy az érzelmi szükségleteit is lefojtja az egyén, s rendszerint nem vesz komolyan semmit, még saját magát sem. Intellektuális körökben gyakran dívik ez a fajta viszonyulás.
Fontos , hogy ne tévesszük össze azt, hogy valaki nem veszi komolyan magát, azzal hogy nem hiszi fontosnak magát…. Ha visszavonulok, nem érhet bántódás….
A fentebb sorolt védekezési kísérletek nem az örömszerzés, hanem a megnyugvás keresése végett teremtődnek. Felszólító jellegük sokszor erőteljesebbek, mint pl az ösztönös késztetéseké. Az ambíciók követésének hatása a tapasztalatok szerint éppoly erős tud lenni , sőt sok esetben erőteljesebbek, mint a szexuális késztetések.
folyt.köv.