Szinte mindenki szembesül a versengés( sex 4-es), a kudarctól való félelem(3-as) az érzelmi elszigetelődés (5-ös) a másokba és magunkba vetett bizalom ( 6-os) hiányának problémáival.

Mindezeket a problémákat az adott kultúrában fellelhető konkrét életfeltételek idézik elő.

Azt, hogy milyen kapcsolat lehet  a kultúra, a neurózis és az enneagram között, a szakembereknek abból az aspektusból kellene vizsgálniuk, hogy milyen alapvető szorongások és fixációk húzódnak meg a tapasztalások hátterében, s mindez milyen lelki nehézségek elé állítja az egyéneket.

Mindezen megnyilvánulások egyik módja a megfelelő viszonyulások hasonlósága, melyet kissé felületes hétköznapi megfigyelésekkel, felismerésekkel is megközelíthetünk. A felületesség alatt értem, hogy mindenféle terápikus technikák nélkül észlelhetjük környezetünkön, barátainkon, családtagjainkon a jól kimutatható viselkedési kategóriákat, melyek keresztmetszete viszonylagos pontossággal beazonosítható a fixációk és a neurotikus esetek tekintetében.

 Az igen fejlett pszichoanalitika szempontjából ötféle attitűd megnyilvánulási csoportot lehet találni. Az első, az érzelmek adásával és elfogadásával kapcsolatos attitűdök, a második az önértékeléssel kapcsolatos, a harmadik az önérvényesítéssel, a negyedik az agresszióval, az ötödik a szexualitással hozható szoros összefüggésbe.

Az első csoportnál a neurotikusokra leginkább jellemző a túlzott függőség másoktól, mások szeretetének és elismerésének aránytalan kívánalma. Mindezeket a tüneteket megtaláljuk az enneagram 2-3-4-es típusaiban , ahol is összefoglalóan szeretethiányosoknak nevezzük őket , minthogy döntő részben  a mások szeretetétől való függőség, vagy a szeretet elvesztésének traumája okozza  a személyiségük megnyilvánulási formáinak deformitását.

Ahogy a neurotikusoknál megfigyelhető a túlzott  figyelmesség, mikor is a rögtönzött segítségnyújtás ellentmondást nem tűrően, kényszeresen érzékelhető, úgy a 2-es típusnál is látható, hogy bár azonnal ugrik ha segítségre van szükség , viszont a szenvedélyéből adódóan( amely a büszkeség) , tudvalevő, hogy hiányoznak a spontán őszinte, melengető érzések.Igen fontos, hogy odafigyeljenek rájuk, ezért különböző figyelemfelkeltő technikákat alkalmaznak, de az ő figyelmük központjának mélyén csak saját magukat találják.

Minden szorongásunkban fellelhető a másoktól való függés,  mint problémáink csírája, ( -  mindamellett hogy önmagunk megismerése kizárólag a belső utak végigjárásán  keresztül történő megértés mellett lehetséges -  nem szabad, hogy a függetlenséget kategorizáljuk, - s a tisztulás jegyében inkább használjuk a szabadság fogalmát - )  minthogy társas lények vagyunk, s létezésünk,  entitásunk egyik meghatározó sarokköve a közös tudat.

 ---  Tennék egy minimális kitérőt a korunkat jellemző lelki – egzisztenciális zavarok individualista módon történő megoldására, mely alapvetően nem a legcélravezetőbb út. Egyre kevésbé éljük a „mi” társadalmát, mindeközben erőltetetten  masírozunk az „én” prioritása felé. Félreértés ne essék, az önismeret iránti igénnyel semmi probléma nincsen. Sokkal inkább önértékelésünk megerősítésének anyagi oldalról történő alátámasztását sérelmezném. A mai ember számára azok a jelszavak, hogy lelkesedés, barátság, kitartás sajnos egyre kevésbé meghatározóak. ( mély tisztelet a kivételeknek ) ---

Második lenne a belső bizonytalansággal és önértékelési gondokkal küzdő csoport. A neurotikusok esetében a kissebségi és alkalmatlanságérzés szinte minden esetben fellelhető.

A komoly intelligenciával rendelkező emberek is érezhetik magukat sikertelennek, akár butának is. Ez érdekes kérdés, hisz ha kikapirgáljuk mindezen tünetek eredőjét, a következőt találhatjuk.

Az enneagram esetében ezek az ú.n komplex gátláscsoportok, s  talán a 6-os típus esetében mutatkozik meg legerőteljesebben.

 De miért is gondolom ezt? A 6-os alapvető attitűdjei a félelmen kívül, a kételkedés, a bizalmatlanság, mely érzések alapvetően a lényegi dolgok megértését szolgáló, univerzális hit hiányából adódnak. Esetükben, ha bele is kezdenek valamilyen tevékenységbe, annak sikeressége és véghezvitele azonnali kételyeket támaszt, mely a megvalósítás végleges lehetőségét pillanatok alatt idézőjelbe teszi. Mellesleg mindezen attitűd készlet már talán a harmadik, önérvényesítéssel kapcsolatos csoporthoz is szorosan kapcsolódik.

Az agresszióra vonatkozó problémák alkotják a negyedik csoportot. Ide sorolunk mindenféle ellenséges reakciót, melyek minden esetben valaki ellen irányulnak támadó jellegűek s a szerepjátékot tekintve megfélemlítő jellegűek. Az elsődleges hajlam a parancsolgatásra, a kötekedésre és a hazudozásra vonatkozik. A 8-asok pont ilyenek. ( ettől még ugyanolyan jó emberek lehetnek, mint bárki más!!! )

Ennek okai a gyerekkori következetlen és általuk igazságtalannak ítélt büntetések következményeképpen kialakult fixációk, melyek végett az igazság hordozóinak kiáltják ki magukat. Meggyőződésük, hogy igazságosak s mindezt igen nagy magabiztossággal tudtára is adják környezetüknek. Talán az egyeseknél is találhatóak összefüggések a típust és megnyilvánulásait tekintve, hisz az uralkodás illetve az ítélkezés nem áll távol tőlük, a tökéletességre törekvés csatájában, azonban haragjukat, mely fő szenvedélyük is egyben, a végsőkig kontroll alatt tartják. Világlátásuk rendszerint a tudattalanból ered és sokszor csak a saját viszonyulásukon kéne változtatniuk.

Az ötödik, azaz a szexuális szférában tapasztalható tevékenységek szintén igen nagy szórást mutatnak, hisz a gátlásosságtól egészen a kényszeres szükségletekig mindenütt fellelhetőek. Kapcsolatteremtésben, udvarlásban, nemi együttlétben, de magában az orgazmusban is.( s ezt itt most le is zárjuk)