Nincs baj azzal hogy kissé előtérbe került az ÉN, hisz egészen a xx. század közepéig csak igen halkan lehetett róla beszélni, nehogy belerondítson abba a hatalmi rendszerbe, hierarchikus közegbe melyet az évszázadok, pontosabban évezredek alatt felépítettünk. Az ÉNnek erre az érvényesülésére szépen rá is telepedett a fogyasztói kultúra, hisz innentől jött a NEKEM ill. nekem IS kell. Ezzel egészen addig nem is lenne probléma, ha az irányítás a kezünkből nem került volna át rajtunk kívülre.

Innentől nem az u.n. önvalónk, azaz benső énünk, hanem a hamis, külső énünk diktál, azaz mintegy tükörként funkcionál ill. próbálja mutatni azt az arcát , amit a külvilág elvár tőle. Ez azért probléma, mert az igazi énünk teljesen be van zárva  a hátsó szobába, s többek között a saját értékeinket is rajtunk kívül keressük . Próbál friss oxigénhez jutni, de csak üres térben találja magát.

Próbáljunk odafigyelni rá, s ha jelzi, hogy valami nem stimmel ,az nem véletlen, hanem egy üzenet hogy Ő vagyis TE is szeretne élni.

Mégegyszer!!! Tök jó, hogy az ÉNünk ekkora teret nyert magának, s mindezzel óriási lehetőségeink teremtődtek, mely az evolúció zsenialitását dícséri. DE!!! Figyeljünk jobban önmagunkra hisz a kívülről befolyásolt, irányított ÉN képtelen jó döntést hozni, minthogy a belső( valós ) énünknek semmi köze hozzá.

És még egy fontos dolog: A belső énünk folyamatos kapcsolatban van az össze többi létező énnel.....de erről legközelebb.