A tudomány kimondja, hogy nem nyerhetsz ki semmilyen információt anélkül, hogy meg ne változtatnád a rendszer valamely fizikai jellemzőjét. Leegyszerűsítve, bármely megfigyelés hatással van a megfigyeltre. Érdemes rátekinteni minderre az önmegfigyelés kapcsán.

Gondoljunk csak bele!

Szeretnénk változni, s valahol valaki azt mondta nekünk, kezdjük mindig önvizsgálattal, azaz saját természetünk, viselkedésünk megfigyelésével. A jó hír, ha önmegfigyelésbe kezdünk, akarva akaratlanul változni fogunk, hisz a tudomány definiciójából kiindulva, elkerülhetetlen, hogy a megfigyelt, azaz a belső énünk ne reagáljon a vele kapcsolatban történő tudatos infogyűjtésre.

Ergo: Minthogy belső énünk (még ha nem is tudunk róla) csakis jó tulajdonságokkal van felvértezve, automatikusan ezekből fogunk meríteni, illetve ezek fognak a felszínen megjelenni mint trónkövetelők.

Megintcsak ergo: Az őszinte erőfeszítésekkel megtámogatott tudatos önvizsgálatnak csak és kizárólag építő jellegű hatása lehet a személyiségünkre. Ezáltal változni fog hogyan érzékeled a külvilágot, hogyan gondolkozol mindarról ami körülvesz, s természetesen az érzéseid is jobbak lesznek a környezeteddel kapcsolatban.

Rossz hír, hogy az összpontosításnak azt az erejét sajnos elvesztettük, amely önmagában lebontana vagy felépítene házakat, vagy megakadályozná a természet pusztítását...stb. De! Higgyük el, a szervezetünk reagál minden momentumára a megfigyelésnek.

Oly sok mindent teszünk veszünk, és oly sokat viselkedünk. Ideje elkezdenünk megfigyelni dolgokat, s ehhez a legközelebb saját magunk vagyunk. 

Az idő le fog lassulni, s nem csak reflektálni és sajnálkozni fogunk dolgokkal kapcsolatban, de olyat is észre fogunk venni, ami addig fel se tűnt.

Ez jó buli, mert csak nyerhetünk vele.

Az idő le fog lassulni